Egy marék kavics

Egy marék kavics nem sok. De ha sok marék kavicsot egymás mellé rakunk, abból mér egy nagy halom kavics lesz, ami már jó lehet valamire. Egy nagy halom kavicsdomb biztosan elegendő lehet például egy kisebb betontömb kiöntéséhez. Hiszen a kavics felhasználása elég széles körű a mai építőipari alapanyagok piacán. A kavics ilyenformán nélkülözhetetlen építőanyaggá lépett elő az elmúlt évszázad során, ahol a technológia fejlődésével majd ezrével, sőt tízezrével épültek világszerte beton falazatú építmények, lakóépületek. De ha nem is feltétlenül az egész monstrum falazata készülne betonból, hanem csak egy része – az alapja biztosan – a kavicsok akkor is kihagyhatatlan összetevői lennének az építkezésnek. De miért annyira kelendő és nélkülözhetetlen anyag a kavics szállítás napjainkban?

Mi is a kavics valójában?

A kavics egy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú ásványi anyag keverék, mely a periódusos rendszer számos elemét tartalmazza, függően annak eredetétől, részben a lelőhelyétől. Kimondva azt a szót, hogy kavics, az embernek többnyire valamilyen legömbölyített, sima felületű, összefüggő szilárd kődarab jut eszébe. Mondhatni, ez a sztereotip kavics. De hát nem szolgált rá, hogy sztereotípiák áldozatává essen, így megemlítenünk érdemes, hogy létezik olyan kavics is, ami nem annyira sima felületű, pláne nem gömbölyded formákkal rendelkező. Ezt lehet az úgynevezett hegyes, vagy éppen az éles kavics. Szóval ez a fajta kő alapjában véve egy nagyon öreg valami kell, hogy legyen – egy emberi élet hosszához képest mindenképpen. A kavics származása, vagy eredete teljes pontossággal meghatározhatatlan, alakjának és anyagának elemzése során csak sejtésünk lehet róla, hogy az idők során mit élhetett át, hogyan keletkezhetett. A kavics eredetét tehát homály fedi.

kavics szállítás

A kavics eredete

Mai felhasználása tekintetében azonban már körülhatárolható tulajdonságokkal bír, melyek felfedezési helye alapján is csoportosíthatók. Egy szépen formált, lekerekített alakú kavics nyilván nagyon sokat vándorolt és gurult ide-oda, míg a természet erőinek köszönhetően végül elnyerte mai alakját és állagát. Lehet, hogy az éppen vizsgálat tárgyává tett kavics valamikor vulkáni eredetű kőzet volt, ami a vulkanikus folyamat lecsillapodását kísérő lehűlés megszilárdulás során nyerte el közel mai alakját. Az is előfordulhat, hogy egy vulkán kitörése során a levegőbe spriccelő több ezer fokos lávacseppek a levegővel érintkezve elkezdtek megszilárdulni és mire földet értek, már nagyjából megközelítették mai formájukat. Annyi bizonyos, hogy a származási helyétől függően a legkülönbözőbb színekben pompázhat egy-egy patinás darabja, melyet a hegyi folyók és patakok sodrása finoman csiszolt és koptatott.

A kavics, mint árucikk

Manapság a kavicsok mennyiségre megvásárolhatóak. Az ember birtokba vette, és akinél sok van belőle, és megfelelő piaci pozícióval rendelkezik, vállalkozást működtethet eme természeti kincs által. A kavicsot átlagos szemcsemérete szerint osztályozzák, ilyenformán létezik durvább 20-50 mm-es átlagos átmérőjű kavicsok, és ennél apróbbak is elérhetőek persze kereskedelmi forgalomban. Nagy mennyiségű szállítása és rakodása markoló és egyéb anyagmozgató gépekkel történik, mint például kanalas markolók és billenőkocsis teherautók, akár vontatókkal megtámogatva.