Kutyatáp

Genetika és kutyatáp – a legfontosabb tényezők

Amikor az első kutyámat megvettük, elhatároztam, hogy én leszek a világ legjobb gazdija. A kicsi yorkie tényleg mindent megkapott, persze nem csak tárgyi, azaz anyagi értelmeben, de nagyon sok szeretetet és törődést is.  Sokat foglalkoztam vele, állandóan jött velem mindenhová. Aztán kiderült, hogy nem csak az én kis tökéletes ebem, hanem ráadásul a fajtáján belül is szép eb. Nosza rajta, lehet indulni vele versenyeken. Ehhez persze meg kellett tanulnom a yorkie szőrének ápolását, ami azért, valljuk be, nem egy könnyű feladat. Időigényes, sok türelemre van szükség hozzá nem csak a gazdi, de a kutya részéről is. Megvettem minden kelléket, és kikértem az „okosok”, azaz a tenyésztők, kiállítók véleményét is. Sokféle tanácsot kaptam, de az egyik nagyon bölcs tenyésztő elmondta, hogy a szőr kiállítási pompájához a genetika után a kutyatáp a legfontosabb.

kutyatáp

Addig leginkább főztem Giginek, aki imádta a csirke- és pulykahúst rizzsel. Persze odafigyeltem, nehogy elhízzon, vitaminokat is kapott mellé, persze a legjobb minőségből. De ez volt az a pont, azaz a kiállítási karrier és ezzel együtt a szőrápolási macera kezdete, amikor belevágtam egy ismeretlen terület tanulmányozásába, azaz a kutyatápok rejtélyes világába.

Prémium kutyatáp a földig érő bundáért

Persze ez a történet nem mai, közel 30 éve már, hogy Gigi, az első kutyám hozzánk került, de azért már akkor is volt kutyatáp választék az országban. Alaposan áttanulmányoztam a nem túl bőséges kínálatot, és igyekeztem kiválasztani azt, amelyik akkori tudásom szerint a pici ebnek a legmegfelelőbb volt. Persze kísérleteztem, egyrészt az ő ízlése miatt, hiszen azért a kutyák sem esznek meg mindent, és van, ami jobban, van, ami kevésbé ízlik nekik. Másrészt figyeltem azt, melyik eledel milyen hatással van a szervezetére, no és persze a szőrére is. Mindezt összhangba kellett hozni a szőrápoló olajokkal, samponokkal, egyéb szerekkel. Szóval nem volt könnyű.

kutyatápok

Aztán persze elkezdtünk kiállításokra járni, sokszor nyert is az én kiskutyám, és hát a legtöbb kiállításon volt valamilyen – egy vagy több – stand, kutyatáp kínálattal, reklámokkal, ajánlásokkal, mintacsomagokkal. Az évek során egyre több és több cég kezdte bemutatni termékeit az országban, szinte minden évben jelentek meg újabb és újabb gyártók, forgalmazók, velük együtt pedig bővült a kutyaeledelek termékskálája. Szép lassan azt vettem észre, hogy a korábbi pár féle helyett tucatnyi márka számolhatatlanul sok termékének reklámja, szórólapja ömlik ránk, szinte minden kiállításon más kutyatáp gyártó a szponzor, minket pedig utolért a bőség zavara.

Több tucat kutyatáp: a bőség zavara

Egy idő után már tényleg zavarba ejtő volt a kínálat. Nem elég, hogy mint korábban is, de kínáltak más és más száraz és konzerv eledelt kölyöknek, növendéknek, felnőttnek, agg kutyának, de amindenféle bio és holisztikus eledelek leírásai is összezavartak, ráadásként megjelentek a fajtaspecifikus eledelek is. Na, ezekből győzze a gazdi kiválasztani, hogy kedvencének mi a legjobb!  Olyan bőséges volt a kínálat, hogy akár egy hónapig minden étkezésre (amiből napi kettő volt nálunk az ebnek) más és mást kínálhattam volna neki, akkor sem fogyok ki a lehetőségekből.

Megmondom őszintén, hogy még ma, jó pár év kutyás tapasztalatával és rutinjával, jó néhány, a kezeim között felnőtt alommal a hátam mögött is gondot jelent kiválasztani, melyik kutyatáp a legjobb a kedvenceimnek. Mert valóban nem mindig az agyon reklámozott, méregdrága termék a legtökéletesebb, ám az is tény, hogy olcsó húsnak híg a leve. És lehet, hogy úgy vélem, megtaláltam az ideális eledelt a kutyusaimnak (sőt, most már cicáknak is), ám ők orrhúzgálva hagyják ott a drága, minőségi falatkákat.

kutyatáp kiskutyáknak

Mi hát a megoldás? Sokszor én sem tudom. Igyekszem az eszemre és a szívemre hallgatva, no meg a pénztárcám tartalmát megvizsgálva kiválasztani azt, mit jónak tartok, és első körben abból veszek keveset. Bár tény, a kisebb mennyiség általában drágább, de legalább ha nem ízlik az ebeknek a kutyatáp, nem kell kidobnom vagy elajándékoznom. Megadom az esélyt nekik, és magamnak is a választásra, bár az is igaz, a kutyatartásban és nevelésben nincs demokrácia: a döntő szó mindig az enyém.

Oszd meg, ha tetszikShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn